Végzsoltár

Még öröm, hogy a termékeny ég
Előzuhog.
A megfogant föld a földben
Még öröm.
Figyelni őrző énekét a szélnek,
Mikor és merre ránt a fájdalom ‒ öröm.
A bőrök fénye mit szakít szét, .
S a megváltás szemérme
/talán csak tegnapig hatolt...

Zsoltárok, haikuk ünnepién
Emlékbe fűzve eltemette Ábel.
S a csontok dallamán játszik még
Egy-egy haldokló fohász.
Vacogja mocskaink a szentség, míg test a lélek.
Magába von s előbuzog kín és öröm
Logosz gyanánt.

Öröm, hogy a bomlott ég
előzuhog.
Öröm a földben a föld.
A csöndberitkulás.