Vád

Megőriztem az isteneket
fölkerestem az évek magját
földre tiporva az újuló napot
megmásítva legbensőbb vágyam
‒ hogy kérdés még a hiány is ‒
és Te mégis tornácra taszítsz
s még égő sebeket se kapok

ne bántson, hogy Tőlünk a Krisztust tagadod meg
ne bántson fájdalom
ne puszta szó

De őrizd, hogy vagyok.