Mindenség szeme-fénye mögé

Most ért meg a táncom örökül.

Nem látom az ősök szekerét.
Nem hallom a dallam porait.
Elvétem a földek, suhanását.
Most senki se lát,
Most senki se bánt.
Eljátszom az átkok kacaját.
Elrejtem a testem melegét.
Most indul a táncom legelőlről.