Lázadó Agapé

Most engedj pihenni, Uram, örökre
Most nem hív-kínoz a dal gyötrő muzsikája
Most nem települ rám áldozat-érdek
Még rebeg át minden kacajom, keresésem
Már süketít el a kába kimértség
Már odacsapnak a földszagú hívek
Még töredeznek a kurva sekélyes arányok
Már települne merült mosolyom rám
Amit lehet, hadd tegyem Teveled még
Amit lehet, add meg, Uram, teremtő gyilkosom, ha lehet még
Készítsd, kérlek, mással a műved, az éltem
Mégse' merem, amit eldöntöttél rólam
Már leereszt az erő vádló, megmerítő magánya
Már monoton, gyáván múlik a lassú igézet
Még csak egy kortyot adj a hűs aranyadból
Még ne hagyj egyedül, ha maradhat a könnyű varázsod
Most hívom-adom új dalom gyötrő áldozatul
Most győzz le, vagy engedj, Uram, utamra örökre